Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Belépés
REGISZTRÁCIÓ  |  JELSZÓEMLÉKEZTETŐ  |  GYIK  |  RSS RSS
Már 57 027 889 km-t sportoltatok
 
HírekCikkekEdzéstervekEseménynaptárEdzéslistaBloglistaGalériaKalkulátorokFórumKlubokTesztek (Új)

KERESÉS

Felhasználó keresés

LINKAJÁNLÓ

Ultrabalaton
FUTO bolondok topic
Triatlon topic 1.0
Kerékpáros topic 2.0
futas.lap.hu
Futanet
4Sport
Szafari Sport
Még több link

28. Zombori félmaraton

pen | 2007-05-18  | 2 hozzászólás
  • cimkék:
  • futás, 
  • Zombor, 
  • félmaraton, 
  • versenybeszámoló 
Tweet

A május 12.-én megrendezett futóversenyről iSTVántól kaptunk élvezetes, képes beszámolót. Mint az írásból kitűnik, a zombori egy jó szervezésű, barátságos légkörű verseny, mely tág teret ad a kreatív egyéni nyelvi megoldásoknak :o)


Évek óta készültem elmenni erre a versenyre, de eddig mindig közbejött valami. A zomboriakat az internetről „ismerem", nagyon hasznos oldalt tartanak fenn, amelyről hozzájuthatok a délvidéki, határkörnyéki versenyek információihoz (versenykiírások, eredménylisták). A távolság sem nagy - kb. annyit kellett utaznom (111 km), mint múlt héten a Nárciszfutásra -, csakhát így májusban már eléggé sűrűsödnek az események.

A versenyt - mint a sorszámból is látszik - rutinos szervezés jellemzi, nem is ért csalódás, bár akadt egy-két dolog, amit a szervezők szerint is jobban meg lehetett volna oldani, de ez az alapvető dolgokat nem érintette.
Zombor ötvenezres város, a hercegszántói határátkelőtől 30 km-re. (Bajától 60 km-re nagyjából déli irányban.) Ennek megfelelően a terep alapvetően sík, kis hullámzással. Az utakon jól lehet közlekedni (meglehetősen betartják a sebességhatárokat), az út minősége megfelelő. Ennek ellenére kicsit később értem a tervezettnél, de a lassú inkább a Bajáig eljutás volt. (A határ magyar oldalán „álltattak" 5 percet, ami alatt senkit nem „szolgáltak ki", de aztán gyorsan átjutottam. Visszafelé is kb. hasonló volt a helyzet.)




Elvileg nevezés 9.30-ig, de már majdnem ennyi volt mire beértem a városközpontba. Nem mertem autóval keresgélni, inkább leparkoltam pár emeletes ház között, összekaptam a felszerelésem, és gyalog indultam a rajthelyet megkeresni. Sikerült egyből olyan utcához érnem, amelyet nem találtam a kinyomtatott térképrészleten, így gyorsan érdeklődtem a Trg Slobode (Szabadság tér) felől. Megtudtam, hogy a „szemafornál jobbra". (Elnézést, hogy így - sem magyarul, sem szerbül - írom, de talán így adja vissza legjobban, ami a fejemben volt. Szerbül gyakorlatilag nem tudok, a nemzetközi szavakon kívül egyet-kettőt értek csak meg. Ez nem érdem, hanem állapot - szokta volt mondani tesitanárom. Mindig megállapítom, hogy illene tudnom legalább egy kicsivel többet, de hát a némettel is hasonló a helyzetem, ráadásul az angolommal sem nyerek versenyeket. No mindegy, eszmefuttatás vége.) A jobbra fordulás után sétáló utca, és a rajt-cél kapu már csak rövid kocogásnyira.

Rajtszámos versenyzők ugyan akadtak, de hamar kiderült, hogy nem itt van a versenyközpont. Egy ismerős arcot (sokszor láttuk már egymást a délvidéki versenyeken) „megkérdeztem" (hasamra téglalapot mutatva) merre lehetne a rajtszámot felvenni. Az irányt megmutatta, de a szövegben kicsit tanácstalanok voltunk. Végül egy másik sporttárs kisegített a „benzinpumpa" (szintén saját fejszülemény :-)) megjelöléssel, ezzel felvértezve már nyugodtabban indultam neki. A versenyközpont kissé átellenesen szembe volt a benzinkúttal, és szerencsére állt előtte pár versenyző, így nem téveszthettem el. (Utóbb kiderült, hogy párszáz métert kellett volna előre mennem a városban, és autóval le is parkolhattam volna az udvaron lévő aszfaltozott kézilabdapályán. Mindegy, legközelebb már okosabb leszek.)

 

A nevezés a nyelvi nehézségek ellenére gyorsan ment (később elhangzott ígéret arra, hogy legközelebb lesz magyarul értő is a nevezésnél - alapvetően kb. 10 százaléknyi a magyarság létszáma a vidéken), annak ellenére, hogy mindent fordítva írtam (név, dátum nálunk fordítva szabványos, meg alapvetően olyan direkcióval írtam a betűket, hogy gyorsan lemásolhassák), megkaptam a 69-es rajtszámot, és még volt 10 percem, hogy visszaérjek a rajthelyre. Ahogy kiléptem az ajtón, éppen magyar ismerősökbe „botlottam", így már kellemesen beszélgetve haladhattunk.

A rajt előtt rövid köszöntő, aztán szinte pontosan 10 órakor indult a futás. A rövid belvárosi szakaszt követő árnyas kisvárosi utcákat a rendőrök biztosították (minden kereszteződésben állt egy, és tette a dolgát), nyugodtan futhattunk ki a városból.



Az elején kicsit beszélgetve álltam neki futni, de aztán láttam, hogy ami nekem beszélgetős tempó, az másnak nem feltétlenül az, így inkább fényképezgetéssel töltöttem ki az időt. (Igen, jogos a kérdés: minek megy versenyre az, aki nem versenyez? Ez már régóta vívódás tárgya nálam, de sokat jelent a számomra, hogy ott lehetek ezeken a rendezvényeken, de arra nincs módom, hogy mindig maximumra törekedjek. Most - ha megfeszülök - talán tudtam volna kicsivel 1:30-on belüli időt, de ez egyrészt messze van a 1:20-hoz közeli egyéni legjobbamtól, másrészt ki tudja, mi maradna a lábamból, ha most megpróbálnék maximumot kihozni belőle...)



Kellemes volt elnézelődni: a virágzó akácost virágzó gesztenyefák váltották, de a bodzák is hasonlóképpen illatoztak. Szag alapján megállapítható volt, hogy egy-két helyen komolyabb állattenyésztés is folyik a környéken. Az út mellett időnként szemét (mint itthon), egy helyen néhány mázsa zsákolt krumpli az árokban.

Érdemesebb volt tehát a futókkal foglalkozni, a többség komolyan vette a versenyzést. Utánam már nem nagyon neveztek, így a 70 körüli egyéni létszám mellett pár váltóval kiegészülő mezőny húzódott el szép hosszan a mellékúton. A forgalmat szakaszolták, nem volt zavaró. Az 5 km-es táblánál nyomtam részidőt (24:45), aztán jött 6 km-nél a frissítő. Egy pohár víz jólesett, és a kiszolgálásra sem lehetett panasz. A kísérő mentőautó lassított mellettem, „doberdan"-t kívántak, és érdeklődtek, jól vagyok-e. Széles mosollyal intettem, ezt pozitív válasznak vették :-)

Hamarosan jött szembe az élmezőny, ketten nagyon igyekeztek (1:14 lett a vége).



A 10 km-es táblánál a fényképezés miatt nem nyomtam részidőt, csak a fordítónál (27:01), tehát a sebességem nem nagyon változott. A fordítónál ismét egy pohár víz, aztán irány vissza. Ismét pár fénykép (lefényképeztem a hivatalos fényképészt is :-)), rövid időzés a már jól ismert frissítőállomáson (kíváncsiságból bekaptam egy zselés cukorkát), aztán rövid időt a víz outputjával voltam elfoglalva, így értem a fordítótól 26:41 alatt az 5 km-es tábláig. Innen viszont már nekiálltam „versenyezni", bár tulajdonképpen csak arról volt szó, hogy megpörgetem a végét, amennyire ez az egyre fokozódó melegben még elviselhető a számomra. Sorban előztem az előttem lévőket, a 20:30-as 5 km nagyjából az a tempó, amit egy hete is tudtam, így magamnak 1:38:57-es időt mérve a mezőny közepén értem célba. (A mezőny vége 2,5 óra környékén ért be.)



A befutás után megkaptam a pólót (sajnos a mezőny végének már nem jutott: a váltósok későn jelentkeztek, nem voltak betervezve a létszámba; jöttek, mondván, hogy beleszámít a jegyükbe a főiskolán az itt futott 5-5 km), pár fotót készítettem, aztán irány a versenyközpont, ahol egy darabig gondolkodtam, hogy sétáljak-e el a kocsimhoz. Azt gondoltam, gyorsan peregnek majd az események, amiből nem szerettem volna kimaradni, így aztán inkább beszélgetéssel töltöttem az időt. Végül akadt idő beszélgetni, mert egy kissé csúszott a program.

Az eredményhirdetés ebéddel volt összekötve, a tornateremben állítottak fel asztalokat. „Magyar sarkot" alakítottunk ki a belső részen, délvidékiekkel és pár szegedivel, jól elbeszélgettük az időt.



Először az abszolút helyezettek kapták meg díjaikat (serleg, festmény), aztán megettük a paprikást (egyes vélemények szerint vaddisznóból készült, nem igazán értek hozzá). Én személy szerint nem ettem ki a szervezőket a vagyonukból :-), de finomnak találtam az ételt, és jól is laktam vele.

A korosztályos díjazásnál adódott pár elírás (pl. nem megfelelő korcsoportba voltak besorolva egyesek), de végül mindenki megkapta érmét, kis ajándékát, és minden résztvevő az oklevelét is. Fél 4 felé tudtam hazaindulni, de szerencsére gyors volt az út, fél 6-ra már otthon voltam.

Nem csalódtam a versenyben, minden elismerésem a szervezőké. (A szervező csapatban meg kell említeni a zombori rádiósok jelentős részvételét.) Saját bevallásuk szerint is kevés pénzből (a versenyzőktől semmiért nem kértek pénzt!), és jól láthatóan sok ember kemény munkájával hozták létre ezt a rendezvényt, kellemes naphoz, szép élményekhez juttatva a mintegy 90 futót. Köszönet érte!

honlap: http://www.somaraton.org.yu/
eredménylista: http://www.ravangrad.net/~somaraton/somborski_maraton_2007.htm
várostérkép: http://www.soinfo.org/so_geography.php?mode=grad_f&language=english

Hasonló cikkek

Puha vagy, Jenő! - avagy beszámoló a börzsönyi hegyi félmaratonról

Atlétika - Délibáb Terepfesztivál autentikus hőségriadóban

Jótékonyság - diplomaták versenye a K&H váltón

Futás - a nagykövetek is részt vettek a 23. K&H mozdulj! váltón

Atlétika - hetedszer futottak Szekszárd dombjain

Még több hasonló cikk

Atlétika - rekordokat hozott a Vivicitta

Atlétika - Erdélyi Zsófia győzelme Bécsben

Atlétika - botlása ellenére Kipsang a félmaraton világbajnoka

Atlétika - Yuki Kawauchi öltönyös világrekordot döntött

Atlétika - Tömeges csalás a kenyai Eldoret maratonon

Atlétika - babakocsival futó győztes félmaratonon

Kis színes - reggeli séta helyett félmaraton "kutyafuttában"

Atlétika - Zúzmara Futófesztivál a Kincsem Parkban

Atlétika - az IAAF 500 nevezést ad szociális támogatásként

Atlétika - megyei elismerés Kadlót Zoltánnak

2 hozzászólás

pen 6573 napja
pen képe
Köszönjük szépen a beszámolót!! :o)
eftomi 6573 napja
eftomi képe

Még több beszámolót  ... :-)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Legfrissebb cikkek
Nőktől nőknek – új futócipőt fejlesztett az adidas (X) 5
Nőies sport - férfias sport 2
Versenybeszámoló - egy kimaxolt futóhétvége Olaszországban 2
Negyvenhez közel is a csúcson - néhány perc Bernard Lagattal 16
Edzés és életmód - és a tudományos háttér - Clarence Bass nyomán 26
Aranyérem és testkultúra - 1983 2
Téli Balaton tízszer - Kocsis Árpád írása 8
Hírességek a New York Maratonon 3
Programajánló minden hónap első szombatjára 15
Spártai beszélgetések - interjú három Spartathlon résztvevővel 6
Még több cikk
Címkefelhő
atlétika balaton bringa bsi budapest dopping eb edzés egyéb sport fogyatékkal élők sportja frissiteni futás félmaraton gyalogtúra hegyikerékpár hosszú katinka iaaf ironman itu kerékpár london maraton mob mtb olimpia országos bajnokság országúti kerékpár parasport szabadidősport teljesítménytúra terepfutás tour de france triatlon túra ultrafutás vb világbajnokság világcsúcs világkupa úszás
Még több címke
Cikkhozzászólások
Rasztaszabi írta: Tisztelt edzesonlnine! Szeretném megköszönni Nektek ezt az ironman edzéstervet. ...
Ironman edzésterv kezdőknek: 9-20. hét 1
tomcsi írta: Jóvanazúgy
Húsvétkor megújulunk... 75
Melorin írta: Sziasztok!Ma fejeztem be a programot. 39 éves vagyok, 2 év home office és +10-15kg ...
Első 5 kilométerem 498
szabfer76 írta: 46 évesen, előzetes sportelőélet nélkül egy kollégám javaslatára próbáltam ki ezt ...
Első 5 kilométerem 498
Andi226 írta: Sziasztok! Elmúltam 50, és soha nem tudtam futni. Pedig nagyon szerettem volna, ...
Első 5 kilométerem 498
Impresszum | Adatvédelem | Felhasználási feltételek | Médiaajánlat