Tisza-tó 2007

pen | 2007-07-04 |

Ha hinni lehet a szóbeszédnek, időjárási szempontból a Tisza-tó a Lövölde tér ellenpólusa. Itt ugyanis mindig meleg van. Ritkán kicsit, általában nagyon. De azért szeretjük. :-) - így kezdődik iSTVán beszámolója a Zöldgömb által szervezett Tisza-tó kerülő versenyről. És ennél jobb bevezetőt nem is lehetne írni hozzá. Köszönjük iSTVánnak a remek írást és külön köszönet a képeket készítő kísérőnek!

Tisza-tó, 2007. május 26.

Ha hinni lehet a szóbeszédnek, időjárási szempontból a Tisza-tó a Lövölde tér ellenpólusa. Itt ugyanis mindig meleg van. Ritkán kicsit, általában nagyon. De azért szeretjük. :-)

A Zöldgömb Sport Klub nagy tókerülő versenyei közül az egyik legnépszerűbb, idén 21 egyéni induló és 7 csapat rajtolt a tiszafüredi szabadstrandtól, a kerékpártúrázók társaságában, hogy mielőbb teljesítse a körülbelül 70 km-es távot.

Jómagam hajnali kelés – bő 300 km autózás kombinációval közelítettem meg a helyszínt. Mivel negyedszer vágtam neki a versenynek, vállalkoztam arra, hogy elmesélem az útvonal elejét az először indulóknak, de hamarosan kiderült, hogy könnyelműség volt. Eddig keresztülfutottunk a városon és az országúton vettük délre az irányt, most már az elején legények lehettünk a gáton, ugyanis a vízpart felé vettük az irányt.

Kíváncsian vártam, milyen lesz az út, összességében azt mondhatom, jó volt a választás. Az elején párszáz méteren még árnyék is volt, utána már csak a víz, a tavirózsák látványa hűsített. A hátránya az útvonalnak annyi, hogy nem túl széles az út, a forgalom azonban nagyobb volt, mint vártam (annak ellenére, hogy engedély szükséges a töltésen autózáshoz, ezt a kísérőknek előre kérni kell a rajt előtt).
Az élmezőny hamar kitűnt a képből (Zabari János végül igen kimagasló eredménnyel nyert), én a realitások ellenére a középmezőny elejéhez álltam be, bár nem túl nagy sebességgel (5:20 körüli km-ek). Tiszaderzs magasságában kellett lekanyarodni a töltésről egy kikötőnél, és elég hosszú átvezető szakasz után érkeztünk a falu központjába.

Itt van évek óta a legjobb frissítőállomás: zenét adnak, már messziről bemondják a hangszóróba, hogy versenyző érkezik, és odafigyelnek az ellátásra is. Szépséghiba talán, hogy azért szurkolósereg itt sincs. A következő néhány km az országút szélén, s bár a dolog ettől független, de lassítottam kicsit, 5:30-on kívüli km-ek jöttek.

Az útvonal második változása, hogy most Abádszalókon az első úton bekanyarodtunk jobbra, így egyrészt hamarabb szabadultunk az országút forgalmától, másrészt sokkal egyértelműbbé vált az út, mert csak követni kellett az utcát. Mellesleg egy jó kis lovasprogram mellett szaladtunk el, ami érdekes változatosságot jelentett.

Következett a szokásos déli gát, és szokásos módon elfutott mellettem a középmezőny. (Ugyancsak szokásos módon igen gyér volt a frissítőállomás a gát közepén. Másutt általában nem volt problémám.) Átszaladva az erőművi részen, a zsilipek felett, hamarosan megérkeztem Kiskörére. Éreztem, hogy valahogy ki kell egészíteni a frissítést, így az első boltban megálltam vásárolni. A fél liter hideg Nestea felét magamba, másik felét a flakonomba töltöttem, aztán irány tovább. Párszáz méter múlva a hivatalos frissítőállomáson is ittam egy bőségeset (féltávnál, a váltóhelyen), megjegyeztem, hogy hosszú lesz még a mai nap, aztán gyaloglóra vettem a figurát.

Időnként el-elfutott mellettem valaki, de alapjában véve élvezhettem a természet megnyugtató hangjait. Alföldi táj, a tó nem látszik, időnként kis csatornák felett futunk el. A megszokott délutáni felhők valahogy nem akartak jönni, a nap zavartalanul onthatta melegét.

Tiszanánát kedvelem, a faluba érve egyből közkút fogad, lehet mosakodni, inni. A hivatalos frissítőállomás talán egy kilométerre, a templom utáni útelágazásban, ott lehet megint jó nagyot inni. Ismét sűrű gyaloglásokkal irány Sarud. Sarud előtt a kanyarban a tehenészet illatai fogadnak. Az őrző-védő szolgálat négylábú tagjai ugattak ki a nyitott nagykapun. A portás rájuk szólt.

Az útelágazásnál ismét komolyabb frissítőállomás (a települések közötti helyek nem olyan jól felszereltek szoktak lenni), ráadásul üzenet is vár: „azt üzenik a zöld hosszúnadrágos versenyzőnek, hogy ne adja fel, ha lassan is, de érjen be”. Na igen, itt „szoktam” feladni. Az első két alkalommal ennél az 50 km-nél lévő falunál álltam meg. Tavaly tisztességgel tovább tudtam futni, idén tudtam, hogy lassan, de azért be fogok érni.

Újlőrincfalván talán a legcsinosabb frissítőszemélyzet fogadott, de nem ezért haladtam sokára tovább. Eléggé elfogyott a tartalék a nálam lévő flakonból, pótolni kellett. Hiába fogy lassabban a víz gyalogolva, jóval több idő telik el két frissítés között, így nem biztos, hogy kevesebb vízre van szükség.

Hamarosan Poroszló következik, ami egyrészt jó, hiszen a fák alatt árnyékos járdán lehet haladni, és van egy jó fagyizó is, ahol frissülhet az ember. Másrészt rossz, mert a falu végénél a 33-as főútra kényszerülünk, ami elég kényelmetlen 8 km-en keresztül. Főleg, ha az ember fáradt, és nehezére esik a forgalmat figyelni. Gyalogolva nem nagy kaland, az útpadka ugyan kicsit egyenetlen általában (kövek, vízmosta árkocskák), de sétára megteszi. Nem volna rossz, ha lenne kerékpársáv...

Pár km-rel a cél előtt eldördült a rajtpisztoly helyett az ég. Ettől kicsit begyorsultam, mert nem szívesen áztam volna meg a táv végén. (Ha a közepén jön, tán még örültem is volna, de most a hazaúthoz nem esett volna jól a megázás.) Épp eredményhirdetésre érkeztem célba, majdnem két órával többet töltve a pályán, mint tavaly, amikor az időjárás is elfogadhatóbb volt, és az edzettségem sem hagyott ennyi kívánnivalót maga után.

A kis létszámra tekintettel még korosztályos helyezésre is elég volt a teljesítményem, aztán indulhattam haza. Egy kiadós zápor elvégezte helyettem a szélvédőmosást, így a sötétbe nyúló utazás is gyorsan megvolt, annak ellenére, hogy nekem kissé messze van Tiszafüred.

Aki az országúti ultrafutást szereti, úgy gondolom, megtalálja ezen a versenyen a számítását. Ennél kellemesebb útvonala talán csak a Fertő-tó körnek van (bár abban már akad szint is; időpontja július második hétvégéje, éppen aktuális), tehát érdemes kihasználni a lehetőséget!
(A képeket készítő kísérőnek ezúton is köszönet!)

A szervezők oldala:
www.zoldgomb.hu

A verseny eredménye:

Egyéni
01. Zabari János 18-40 (1) F(1) 4:34:58
02. Kalotai Levente 18-40 (2) F(2) 5:50:48
03. Földi Mihály 18-40 (3) F(3) 5:53:40
04. Kristóf Zsolt 18-40 (4) F(4) 6:04:53
05. Holló Mihály 18-40 (5) F(5) 6:28:38
06. Kardos József 18-40 (6) F(6) 6:51.03
07. Farkas Gabriella 18-40 (1) N(1) 7:23:58
08. Salamon István 40-50 (1) F(7) 7:30:05
09. Vangel Sándor 18-40 (7) F(8) 7:56:51
10. Vindics István 40-50 (2) F(9) 8:21:00
11. Kalló Kálmán 18-40 (8) F(10) 8:22:17
12. Károlyiné Szabó Piroska 40-50 (1) N(2) 8:27:33
13. Tigyi László 40-50 (3) F(11) 8:30.42
14. Kovács Mihály 50-60 (1) F(12) 8:52:18
15. Maczó András 50-60 (2) F(13) 9:12:28
16. Szikszai Tamás 18-40 (9) F(14) 9:18:53
17. Szabó Béla 40-50 (4) F(15) 9:21:54
18. Sipos István 40-50 feladta
19. Máró Csaba 18-40 feladta
20. Pálffy Tibor 50-60 feladta
21. Steib Péter 18-40 feladta

Váltó
01. Váci Forma SE 18-40 (1) F(1) 4:42:21
02. Versenycsigák 18-40 (2) F(2) 5:52:20
03. Utánfutók 18-40 (3) F(3) 6:26:52
04. Zöldgömb férfi 18-40 (4) F(4) 6:27:36
05. Napraforgó 18-40 (1) N(1) 6:31:20
06. Zöld Ötös 18-40 (5) F(5) 6:47:31
07. Zöldgömb Női 18-40 (2) N(2) 7:45:38