Usain Bolt világcsúcs - elemzés

pen | 2009-08-18  | 9 hozzászólás

• cimkék:
• Usain Bolt, 
• világcsúcs, 
• futás 

Tweet

Az IAAF közzétette Usain Bolt 100 méteres középdöntőjének és döntőjének részidő adatait. Ross Tucker (http://www.sportsscientists.com) pedig elemezte az adatokat, összevetve azokat a pekingi eredményekkel is.

Berlini vb adatok

Az első (fenti) táblázat a  nyolc döntős sprinter futásának részidő adatait mutatja, 20 méteres szakaszokra lebontva, a középdöntőből és a döntőből.

A következő grafikon azt mutatja, hogyan alakultak az első három helyezett - Bolt, Gay, Powell - részidő adatai. Érdekes megfigyelni, hogy Bolt minden 20 méteres részidőben a leggyorsabb volt, tehát lassabb (?) rajtja ellenére is vezetett már az első 20 méter végén, és onnantól végig növelte előnyét.

A következő grafikon az első, lassabb szakasz nélkül ábrázolja az előbbi részidő adatokat, így még jobban látható Bolt előnye 20-100 méter között.

A következő grafikon ugyanezekből az adatokból készül, csak most a sebességet mutatjuk. Bolt leggyorsabb átlagsebességét 60 és 80 méter között mérték, ez 44,72km/óra volt.

A következő grafikonon a vezető hármas részidő adatai közötti különbségeket emeltük ki. Kék színnel látható Bolt és Gay különbsége, pirossal pedig Bolt és Powell különbsége. Látható, hogy Bolt az egész táv alatt fokozatosan alakította ki előnyét, minden szakaszon tovább növelve azt. Az első 40 méteren 0.03s/20m volt a különbség (Bolt-Gay), majd ez kicsit csökken, de az utolsó 20 méteren megint ugyanennyi lesz.

Berlin és Peking adatai

Fontos megjegyezni, hogy míg a berlini adatok precíz helyszíni időmérésből származnak, a pekingi adatokat csak TV közvetítésről olvasták le, így azok kevésbé megbízhatóak.

Az első grafikon Bolt pekingi és berlini, valamint Gay berlini részidőit mutatja. A grafikon szerint Bolt első 20 métere Pekingben gyorsabb volt, mint Berlinben - nos, ez a két futást megnézve nehezen hihető, talán itt bekavar az említett bizonytalanság a pekingi számokban. Az azonban világosan látszik, hogy 20 métertől kezdve egyértelműen gyorsabb volt Bolt minden szakasza Berlinben.

A következő grafikon megint különbségeket mutat, a Bolt pekingi és berlini futása közötti időkülönbséget a zöld színnel láthatjuk. Leolvasható, hogy hatvan méternél Bolt még csak egy századdal volt saját pekingi ideje előtt van, 80 méternél 4 századdal, és a többi előnyt a végső 20 méteres szakaszon szedte össze.

És akkor itt vannak a sebesség adatok is, Berlin kékkel, Peking pirossal, Gay zölddel jelölve. Számokkal is kiírtuk Bolt és Gay adatait.

A felmerülő egyik kérdés nyilvánvalóan az, hogy mennyit futhatott volna Bolt Pekingben, ha nem eged ki a futása végén. Vajon tényleg elveszített ott 7 századmásodpercet, ahogy a grafikonok mutatják (ennyi volt az időkülönbség az utolsó 20 méteres szakaszon a két futás között)? Véleményem szerint nem. Berlinben ugyanis a gyorsabb utolsó 20 métert gyorsabb kezdősebességgel produkálta. Feltételezve, hogy Pekingben Bolt a 80 méternél meglévő sebességével futott volna végig az egész távon, szerintem kb. 3-5 századmásodperccel lehetett volna gyorsabb.

A fentiekhez még valamit hozzá kell tennünk: ez pedig a szélviszonyok közötti különbség a két futás között. Pekingben szélcsend volt, míg Berlinben 0.9m/s-os hátszélben futott a mezőny. Ez talán magyarázhatja, hogy miért volt Bolt és Gay végsebessége is nagyobb Berlinben, mint Bolté Pekingben. Ha „levonjuk" a hátszelet olt Berlini futásából - persze az eredmény a számítás során alkalmazott formulától is függ - akkor kb. 9.62-t kapunk a tényleges 9.58 helyett. Ez pedig már nincs olyan messze a Pekingben „ki-nem-engedős" tempóra kiszámolt virtuális 9.64-es eredménytől.

Forrás:  http://www.sportsscientists.com/