Tökéletes szerkezet: az emberi láb

Mindenki használja és ki-ki a maga módján próbálja óvni, védeni vagy éppen nem is foglalkozik vele, mert hát a jó dolgokhoz könnyű hozzászokni. Különösen úgy, hogy mindig „kéznél" van, ha használni szeretnénk. Ez a lábunk. A mai rohanó világban egyre kevesebb időt szentelünk a saját testünkre, annak megismerésére, megértésére és megóvására. Nemrég a honlapon elindult egy sorozat a futócipőkről és ha már úgyis futócipő teszteket olvasgattok, akkor talán hasznos lehet egy kis elméleti háttér, avagy mire is húzod fel a futócipődet.

Anatómia

A láb, mint fogalom nem más, mint a kül- és belboka közötti terület. Anatómiailag és funkcionálisan azonban a láb is olyan, mint sok más dolog az emberi testen. Ez a rész sem egy önálló terület, hanem számos kisebb egységből felépülő csodálatos szerkezet.

 

A lábnak szerepe van a gerinc- és így az egész test- stabilitásában, az egyensúly kialakításában. Ebben része van a medencének, a combcsontnak (femur), a sípcsontnak (tibia), a szárkapocscsontnak (fibula) is. De végül is a láb érintkezik a talajjal és így a lábnak és alkotórészeinek ugyancsak fontos szerep jut a stabilitás kialakításában.

Az emberi láb több csontból, ízületből, izomból, inakból álló, igen precíz szerkezet. Az emberi láb szerkezete a kézhez hasonló: lábtőből, lábközépből és ujjakból áll. A kézzel ellentétben egy kevésbé mozgékony, ám annál jóval stabilabb szerkezet jellemzi. A láb csontos felépítésében számos kisebb-nagyobb csont vesz részt, melyek alakja igen változatos (csöves és szabálytalan alakú csontok). A lábtő alkotásában résztvevő csontok: talus (ugrócsont), calcaneus (sarokcsont), naviculare (sajkacsont), cuneiformis-ok (ékcsontok), cuboideum (köbcsont). A lábközép alkotásban csöves csontok vesznek részt (metatarsus-ok). A lábujjak felépítése hasonló a kéz ujjaihoz, így ezek is ujjpercekből állnak.




A lábon számos artéria és véna található, illetve ezek hálózata alkotja a láb teljes keringését. Ami mégis fontos lehet, az a lábháton futó egyik artéria, nevezetesen az arteria dorsalis pedis. Ez az ér az elülső sípcsonti verőérnek (arteria tibialis anterior) a folytatása. Jelentősége a sportoló (lábbelit viselő) számára az, hogy elhelyezkedése folytán nagyon könnyen el lehet szorítani a cipőfűző szorosra húzásával vagy elég egy szűk lábbelit felvenni. Ilyenkor a láb keringése romlik és zsibbadás, érzészavar alakulhat ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Stabilitás

A talpra (lábra) nehezedő testsúly hatására alakultak ki a lábboltozatok. A láb a talajjal három ponton érintkezik: sarokcsont gumója, I. és V. lábközépcsontok feji része. A láb boltozatos szerkezetét a hosszanti- és a harántboltozat adja. Mindkét csontos ívet a láb szalag- és izomrendszere oly módon tartja össze, hogy az egészséges láb a test tömege alatt jelentősen nem deformálódik. Mindezek ellenére a boltozatok rugalmasak, és a járás, ugrás, futás közben jelentkező rázkódásokat csillapítani képesek.


A láb a lábszárral a bokaízületben ízesül, egyetlen csont, az ugrócsont révén. A lábtőcsontokat számos szalag és ín köti össze. A láb és a lábujjak mozgatását a talpon, a lábháton és végül a lábszáron található izmok és inak végzik. A lábujjaknak enyhén felfelé ívelt váza van, ezáltal csak az ujjbegyek érintkeznek a talajjal. A lábon a legfontosabb ujjnak az öregujj tekinthető, melynek szerepe, hogy a hátul levő végtag "elrugaszkodását" biztosítsa a talajtól. A lábra különböző deformáló erők hathatnak, elég, ha csak a testsúlyra, egy rossz cipőre, vagy éppen egy magas sarkú cipőre gondolunk. Bokasüllyedés (pes valgus) esetén a lábtőcsonton átmenő függőleges hossztengely és a lábszár hossztengelye nem esik egy egyenesbe, köztük kifelé nyíló szög keletkezik. A dongaláb (pes varus) ezzel éppen ellentétes állapot. Itt a lábtőcsonton átmenő hossztengely a lábszár hossztengelyével befelé nyíló szöget zár be.

 

Nem elegendő azonban a stabilitás és az egyensúly esetén csak és kizárólag a lábat vizsgálni. A helyes testtartásban fontos szerepe van a gerincnek, a törzs izmainak, az alsó végtag és a medence izomcsoportjainak is. Ez egy igen kényes szerkezet, elegendő, ha egy ponton nem működik valami megfelelően, ez hatással van az egész rendszerre. Egy jól megválasztott cipő vagy talpbetét segítheti a helyes lábtartás kialakulását, megőrzését és ezáltal biztosíthatja az egészséges lábforma kialakulását és így a test egyensúlyára is kedvező hatással van.



Járás
A járás, futás több részből álló folyamat, mozgássorozat, melynek része a láb lendítése, a sarok lehelyezése, a talajfogás, a gördülés és a láb felemelése. A járást ezen szempontok alapján szakaszokra lehet osztani. A támasztó fázisban a támaszkodó lábon nyugszik a törzs, az ellen oldali végtag pedig előre történő lengő mozgást végez, ez a lendítő (lengő) fázis. Kettős támasztási szakaszról beszélünk, amikor a hátul lévő lábat még nem emeltük fel, de az előre lendítő mozgást végző láb már elérte a talajt.

A támasztó fázis kezdete a saroknak a talajra helyezését jelenti, a vége ugyanazon láb öregujjának felemelését. A támasztó fázis 3 szakaszra tagolható:

1. a sarok talajra helyezésével kezdődik és az öregujjpárna lehelyezéséig tart
2. az egész talp a talajon van
3. ez a leghosszabb, amely a sarok felemelésétől az öregujj felemeléséig tart.

A lendítő fázis az öregujj felemelésétől ugyanazon láb sarkának a lehelyezéséig tart. A kettős támasztó fázis kezdetét a lengőláb sarkának a talajra helyezése, végét az ellenoldali támasztóláb öregujjának felemelése adja. A kettős támasztó fázis hossza a járás sebességétől függ. Minél lassúbb a járás, annál hosszabb a kétlábas támasztó fázis. Futásnál hiányzik ez a szakasz, míg gyors futásnál két támasztó fázist rövid lebegő fázis választ el egymástól.

A járás egysége a lépésciklus. A lépésciklus az az időtartam, amely ugyanazon láb két sarokra lépése között eltelik. Nyugodt, lassú járásnál a lépésciklus megoszlása: 60% támasztó fázis, és 40% lendítőfázis. Ebből következik, hogy a támasztó és lengő fázis aránya fordított arányban áll a járás sebességével.

A lábat kb. 3-6 fokban kifelé rotált helyzetben helyezzük a talajra. A lábszár a lábhoz viszonyítva előrehajlik, miközben a test súlypontja a támasztó oldalra dől, a támasztó oldali csípőizomzat megemeli az ellenoldali végtagot és előrehalad. A támasztóláb felemelésekor először a sarok, végül az öregujj hagyja el a talajt.



A járás egyes fázisában a test súlyát kizárólag a támasztóláb tartja (beleértve az egész csípőizomzatot és részben a törzs izmait is, amelyek szintén fontosak az egyensúly megtartásában). Ennek az „eltolódásnak" a következménye a test oldalirányú kilengése, amit az előbb felsorolt területek segítségével és a kar mozgásával lehet ellensúlyozni. Éppen ezért a járás az elesés folyamatos megakadályozásának tekinthető, ami rendkívül egyéni járásmintázatokat adhat, mivel mindenki másképp próbálja megakadályozni, hogy a gravitáció legyőzze.

A test súlypontja járás közben változó sebességgel halad előre. Gyorsítva, vagy éppen lassítva, ahogy azt az egyensúlyi helyzet megkívánja. Testünk haladása során a súlypont hullámmozgást végez, azaz hullámokat ír le: emelkedik és süllyed. Futás során ez a fel-leugráló kitérés fokozódik.

Eddig a járásról volt szó, de pen már egyszer írt pár gondolatot a helyes futóstílusról: A futómozgás szimmetrikus, tehát a jobboldali és baloldali végtagok ugyanúgy mozognak (irányban, mozgástartományban és ütemben). A futólépés hossza megfelel a futó lábhosszának és tempójának. A talajfogás során a lábak tengelye párhuzamos és a talajfogás helye megelőzi a testet. Talajfogás puhán, a sarkon történik, majd átgördülés a talpon, és elrugaszkodás a lábujjpárnákról.

A repülőfázis során a sarok hátul lazán felemelkedik, majd a láb a térd vezetésével a futás irányával párhuzamosan előre lendül és következik a talajfogás. A futómozgás során az egész test harmonikusan együttmozog, a lábmunkát kiegészíti a megfelelő karmunka és testtartás. Lassú és közepes tempójú futásnál a törzs függőleges, a hát egyenes, a fej előre néz, könyök derékszögben hajlított, ujjak lazán behajlítva.

 

És végül itt az elmaradhatatlan értékelés.

Csillapítás: 10. Különféle terepeken tesztelték, de sík terepen volt a legtökéletesebb a csillapítása. Ez persze nem jelenti azt, hogy máshol nem állja meg a helyét, de hepehupás talajon fennáll a sérülés veszélye.
Rugalmasság: 10. Talán nem kell bizonygatni, hogy bármelyik cipőnél jobb ruganyosságot biztosít.
Stabilitás: 10. Szintén tökéletes, kiváló stabilitást nyújt. megfelelően kialakított merevítő rendszerével egy lábbeli sem vetekedhet.
Kényelem: 10. Ezt csak az tudhatja, aki már próbálta.
Tartósság: 10. Az igaz, hogy időnként megkeményedik a talpi terület és néha elkezd válni a lábujjaknál és a körmöknél, de egy kis odafigyeléssel bármi megoldható.
Design: 10. Amióta világ a világ, mindenki ezt próbálja másolni. Kell ennél jobb ajánlólevél!?

Legjobb tulajdonsága: Mindig kéznél van.

Legrosszabb tulajdonsága: Nos igen. Bármennyire is tökéletes, azért nem árt védeni a kosztól, rongálódástól, sérülésektől. Erre még mindig egy cipő a legalkalmasabb.

Kinek ajánlom: Mindenkinek, aki el akar jutni valahova és annak is, aki nem. Ennyi ember nem tévedhet, nem igaz?

Vennék-e magamnak: Én személy szerint „örököltem" egy párat és mindenkinek ezt ajánlom, mert így a legköltséghatékonyabb.

pen, zeli, 2008/11/11