A 2010-es év tartogatott sok jót, sok rosszat. Az év eleje keményen idult. De talán mondhatom , hogy előnyömre fordítottam a betegséget. Sokmindent tanultam a közdelemben. Türelmet, küzdeni akarást. Volt sok csalódás és annál több pozitív élmény. Mégis a kezdeti nehézségek ellenére amik elhúzodtak az év közepéig is elmondhatom ,hogy mégis ez volt a legszebb évem talán. Rengeteg új ismerőst találtam, sok tapasztalatot szereztem és megéreztem azt is , hogy milyen az ha egyedül van az ember de megkell oldani a problémákat és a semmiből mégis mennyi segítőkész ember bukkan fel.
Eleinte sport célok nem voltak. Meg mondtam triatlonosoknak, atlétáknak, tájfutóknak , hogy idén ne igazoljanak le mert nem fogok indulni nem fogok tudni indulni versenyeken. Célom a minnél kisebb mértékű leépülés volt. Azt hiszem a leépülést nem sikerült megfékezni, lassítani. Elég hamar a padlóra kerültem. De hamar fel álltam nem szabad a padlon hasalni. Ha a leépülést nem sikerült elkerülni akkor legyünk azon hogy a felépülés legyen minnél elöbbi. Azt hiszem ezt a részét tökéletessen teljesítettem. Sikerült fokozatossan visszatérni elég nagy lépésekkel.
Legelső cél volt, hogy a kanizsa-karos váltójában 7km-et letudjak futni 5percesben. Akkoriban 4-5km-nél többet nem tudtam még futni de a versenyen sikerült az 5percen bellüli tempo igaz nem kis küzdelem árán.
Keszthelyi kilométerekre az ujjabb cél a félmaratonon való célbaérés 2órán bellül. Cél ismént sikeressen teljesítve szintugy nem kis kínok árán.
Nyáron elkezdtem bringázni. Egy régi vágyam teljesült azzal, hogy vehettem egy saját versenybringát. Eleinte futót kísérve tekertem 15-20km-t. A zalai dombságban ez is nagy feladat volt eleinte. De itt is fokozatossan nőt a távolság és sikerült a nyáron 3x1nap alatt körbetekerni a balatont és az ub-n bringás kísérőnek lenni.
Nike-n a cél a 2orás keszthelyi futás után már 1:30on bellüli célbaérés volt. Azt mondták nem tudom megcsinálni hát én csak azért is megmutattam hogy megtudom csinálni. Igaz nagyon ki lett centizve.
Szeptemberben elkezdődött úrja a suli. Ez a félév a legszebb diákéveim közé fog tartozni. Szerencsére volt szertorna ami ujjabb kíhívásokat jelentett. Az első órán mikor megtudtam követelményt szinte biztos voltam a bukásban. De nem szoktam ilyen könnyen föladni. Félév éven át rendszeressen maradtam órák után és gyakoroltam. Tenyereimről a bőrt nem egyszer letépték a szerek de pár nap mulva újra rajtuk voltam. Ennek következtében a vizsgára a felsőtest látványossan izmosabb,erősebb lett és minden elemet sikerült bemutatni. Itt egy link ha érdekel valakit: http://www.facebook.com/video/?id=100000383329533
Úszásban a kezdeti 19perces 1km-es gyorsúszást sikerült elöbb 17:21re majd 2hét múlva 16:49re lefaragni.
Cél volt még a 40percen bellüli 10km lefutása is. Ezt szeptemberben sikerült teljesíteni.
A legnagyobb meglepetés az év utolsó napjára maradt. Egerszegen a 24km-es táv 2órán bellüli teljesítése volt a cél. Elötte 3x indultam már és a legjobb idöm 1:53lett. Idén rendezték meg 16x-ra a versenyt és nekem mégis sikerült pályacsucsot futnom 1:42es idővel 11percet lefaragva a legjobb időmből.
A fő mozgató rugó az álom teljesítése a 2011es ironman teljesítése. Ezt még a korházi ágyaban kemo közben határoztam el. Az összes többi kisebb cél mind ez érdekében van erre való felkészítésként.
Összességében egy szuper évet zárhatok. Km-ekben elég szegényes de elégedett vagyok vele. Erősebb, kitartóbb vagyok nagyobb a motivációs bázisom és a nem nyugszom míg a célokat el nem érem.
Minden elismerésem Neked! Különösen gratulálok a szilveszteri futásodhoz. Tudom, hogy mennyi szint van a pályában.