Elég régen jegyeztem bármit is blogomba, ennek természetesen okai vannak: a folyamatos időhiány, de már nem is stresszelem magam ez miatt.

Szóval a hétvégén nem a Balaton parton napoztam, vagy éppen a hűs lakás nappalijában a kanapén elnyúlva, hideg koktélt szürcsölve bámultam kedvenc filmemet a tv-ben, hanem szombat reggel bicajokat a csomagtartóra szerelve elindultunk 4esben az ausztriai Naudersbe. Szállás, nevezés előre lezsírozva csak közel 850 km választ el minket a maraton helyszínétől. Kb. este 6kor érkeztünk meg a kis ausztriai faluba. versenyközpont keresés, rajtszám átvétel és irány a szállás. Cuccok le/be, bringák felkészítése a holnapi tour-ra. Ezt követően az egyik helyi risztorant meglátogatása szénhidrát raktárak feltöltése majd korai nyugovóra térés a korai rajtot illetően.

4.30 ébredés, 5.00 reggeli, 5.30 öltözködés, imádkozás:-) 6.15 rajtpozíció elfoglalása, 6.30 rajt, 6.40 körül én is átbukdácsolok a rajtkapun és irány a többiek után...

Az első 40 km sík, helyenként egy kis hupli remek bemelegítő rész volt, frankón lehetett pörgetni. Majd beérve az XY falucskába mintha elkezdene emelkedni az út...hoppácska...tábla is jelzi...márcsak 22 km és ott lehetek a magasban Passo Stelvio 2.758m. 48 tornante (48 hajtűkanyar vezet fel a csúcsig és mindegyik ilyen kanyarban kint a tábla visszafelé számolva) Akkor kezdjük meg a számolást....47...46....45...32.....ennek esküszöm nem lesz vége....25....19...uuuu...már egyessel kezdődik királyság....18....17....ezek baromi lassan akarnak elfogyni...az utolsó kilométeren a vércukrom nem tudom hova zuhant le és én sem tudom hogy kerültem fel a hegytetőre, de ott voltam.:-) A hőmérséklet kb. 5 fok. Etetés, itatás, széljacki fel és gyía tovább...

Lefelé azt hittem, hogy szétfagyok az ujjam ráfagytak a fékváltókarra. Nem mertem nagyon virgonckodni, száguldozni, mivel egy közel 10 kmes szakaszon no aszfalt csak vmi murva szerűség. Egy rövid sík majd ismét előttem tornyosult vmi hegy....na ez túl hamar jött erre én még nem vagyok felkészülve, az út viszont emelkedik akkor szenvedjünk...Offenpass 2149m. Gyötrelmes és nagyon fájdalmas menet volt ez a részemről. Ezútán hosszú hosszú kilométereken keresztül sík, és lejtmenet egy bibivel hatalmas pofaszél és lám lám....itt sem kedvelnek vezetni az emberkék. Utazik mögötted szélárnyékban a csóka jön a domb ott lehagy mint egy....majd ismét jön a sík és szél és tekintget hátra hol vagy mikor jössz már mert úgy beállni ismét mögéd..hóhóhóhó..abból nem kapsz most apukám....olyan tempót vettünk fel a csapattársammal 2en, hogy még véletlenül se tudjon mögénk beállni szélárnyékba...

Az utolsó itatónál márcsak 10 kilcsi volt hátra a végéig, ami nem volt más mint egy hegy:-) csók a szervezőknek! Az előző kettőhöz képest ez csak egy "domb" volt, de valahogy jobban esett volna inkább még egy kis sík, vagy lejtő...sebaj...ettől erősödünk....és hogy honnan szedtem az erőt nem tudom, de mentem fel mint a gőzmozdony...talán látva már az alagút végét:-)

A célban a hangosbemondó az én nevemet ejti ki majd poénkodik a másik mókamesterrel, hogy a hölgy Magyarországról .....höhöhö...Magyarországon nincsenek is hegyek...

Továbbra is kiemelném és hangsúlyoznám a korrekt szervezést, útbiztosítást, útminőséget. A Stelvio tetején kérem szépen amennyi a hátsó zsebeimbe befér annyi power bar-t (energia szelet) hoztam magammal. Banán, szendvics, süti, izontóniás ital, tea, víz, szerviz, eü pontok....felsorolni is sok....

Sajnos tudom itthon pénzhiányra és főleg a tömegbázisra való tekintettel nem lehet hasonló színvonalú rendezvényt megszervezni. Viszont kb. 1 hónappal ezelőtt vettem részt egy "versenytúrának" kiírt versenyen, ahol a nevezésnél aláíratnak egy papírt Veled, hogy saját felelősségre blablabla...

Na, most kérem szépen amikor versenyzem nem igazán tudok a KRESZre is figyelemmel lenni, sőt egy bolyban nyilván haladok a bollyal. Némileg csőlátásom van. A STOP táblás kereszteződést valószínű a sporttárs sem vette figyelembe és kirongyolt....vesztére....jött egy autó....mentő...és úgy gondolom idén már nem kell többet cangát takarítania szegénynek úgy összetörte magát...

80kmes versenytávon egy darab stop táblás kereszteződés volt. Oda ilyenkor miért nem lehet egy rendőrt állítani, aki leállítja a forgalmat arra a rövid időre amíg a bringás elhalad? és egy szimpla balra kanyarodj itt be te bringás itt a vége oda jutott rendőr....nem értem.....

nah...volt itt most derű és volt kesergés....mind a kettő kikívánkozott....

Hétvégén Dolomites Marathon....138 km 4200mes szintkülönbséggel....arról is "cikkezek" majd....